Kedvező képet fest a munkaerőpiac helyzete, de nemcsak ez a jó hír a friss adatok szerint.
Nyitókép: Getty Images/Manuel Augusto Moreno
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Továbbra is összességében kedvező képet fest a munkaerőpiac helyzete. A május–júliusi időszakban 4 millió 746 ezren dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban, ami több mint 18 ezer fős bővülést jelent a megelőző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a szezonálisan kiigazított adatok alapján a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban tetőzhetett. A gazdasági növekedés lassulása, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a belső kereslet a háztartások óvatossági motívuma miatt vártnál lassabb helyreállása visszafogja a vállalatok munkaerőigényét.
A májusi–júliusi időszak esetében is elmondható, hogy a foglalkoztatás éves alapú növekedése elsősorban a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe. Itt a foglalkoztatás egy év alatt 26 ezer fővel emelkedett, a rendelkezésre álló második negyedéves adatok alapján elsősorban a szolgáltató szektorban, amelyet a külső kereslet gyengélkedése kevéssé érint.
Nőtt emellett a külföldi telephelyen dolgozó, azonban magyarországi háztartásban élők száma is kismértékben, azonban 109 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől, vagyis hasonlóan a nemzetközi turizmushoz, lassú visszarendeződésről beszélhetünk ezen a téren is.
Tovább csökkent ellenben a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma. A KSH felmérése szerint a május–júliusi időszakban már csak közel 57 ezren dolgoztak a közfoglalkoztatási programok keretében. Ez 2013 eleje óta a legalacsonyabb létszám. Az adatok azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatás elérte a kitűzött célját: nagyszámú, korábban inaktív munkaerőt tudott bevonzani az elsődleges munkaerőpiacra egyrészről a munkalehetőség biztosítása, másrészről pedig a képzések révén. Ezzel együtt is szükség lehet a programok további fenntartására, tekintve hogy jelentős, sok esetben alacsonyan képzett, bevonható munkaerő áll még rendelkezésre a gazdaságban, illetve az ország egyes területein az elhelyezkedés továbbra is érdemi akadályokba ütközik, így a közfoglalkoztatás átmeneti megoldást tud jelenteni.
A foglalkoztatással párhuzamosan az aktivitás fokozódása is lelassult az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest még így is 30 ezer fővel nőtt a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelenők száma. A jelenlegi 68,0 százalékos aktivitási arány több mint 3 százalékpontos növekedést jelent a koronavírus-járvány előtti időszakhoz és nagyságrendileg 11 százalékpontosat 2010-hez viszonyítva, ugyanakkor az északi uniós országokhoz viszonyítva 3-4 százalékpontos bővülésre még lehet tér a munkaerőkínálatot illetően.
Folytatódott ezen felül a munkanélküliségi ráta mérséklődése is. A 15–74 éves korosztályban a május–júliusi időszakban a munkaerőpiacon megjelenőknek már csak a 4,2 százaléka nem rendelkezett álláshellyel, amely 210 ezer főt jelent.
Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma a következő hónapokban lassú ütemben, de tovább emelkedhet, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is tovább tud majd mérséklődni, azonban idén éves átlagban még 4 százalék felett maradhat az állástalanok részaránya.
Jövőre a gyorsabb gazdasági növekedés, valamint a zajló nagyberuházások nyomán tovább fokozódhat a munkaerő iránti kereslet, miközben a gazdaságban lévő munkaerő-tartalék kiaknázása csak fokozatosan mehet végbe. Ennek eredményeként ismét erősödhet a munkaerőhiány a gazdaságban, ami így a bérek további emelkedésének ad majd támaszt, miközben a munkanélküliségi ráta is 3,8 százalékra mérséklődhet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Öntötte a támogatást az elmúlt másfél évben a lengyel gazdaságba az Európai Unió vezetése, még az elzárt csapokat is megnyitották, hogy a számukra szimpatikus Donald Tusk erőit segítsék. Az eredmény viszont finoman szólva sem sült el jól.
Az új törvény jól vizsgázott: nem került külföldiek kezébe a magyar föld.
„Amit vállaltunk, azt teljesítettük” – szögezte le a miniszterelnök.
Az ukrán gazdaság lényegében a Nyugat infúziójára szorult, hogy elkerülje az összeomlást.
„Ha gazdaságról van szó, akkor minket nem érdekel az ideológia, mi a döntéseket józan ész alapján hozzuk” – húzta alá a miniszterelnök az MKIK rendezvényén.
A Ferencváros kapusa ettől függetlenül megértő.
Messze nem a béketárgyalások sikere a legfontosabb.
